Archív - Állat nagy utazás

Egységes küllemü úti okmányt kap - persze csak ha utazik - valamennyi EU-tagországban élö kutya, macska és a mind nagyobb népszerüségnek örvendö vadászgörény. A menyétfélék családjába tartozó, állítólag intelligens és a szobatisztaságra is könnyen rászoktatható szörmés jószág mostantól a szokványos háziállatokkal azonos elbánásban részesül, gazdája neki is kérhet pet passport elnevezésü útlevelet, amelyen kék alapon a kör alakban elrendezett 12 arany csillag, az Európai Unió felirat és a kibocsátó tagország neve lesz látható. A határátlépést megkönnyítö okmány rendszeresítéséröl még tavaly májusban döntött az Európai Parlament. Ezzel egységesítették a tagországonként eltérö állat-egészségügyi kívánalmakat és az igazolásukhoz szükséges papírokat. A pet passportoknak már erre a nyárra el kellett volna készülniük, ám némely tagország késlekedése miatt a rendszer debütálása október 1-jére halasztódott. Persze a schengeni övezet tagjai között, mivel nincsen határörizet, erre az okmányra - melyet mindenütt a helyi állatorvosok adnak és töltenek ki - legfeljebb akkor lehet szükség, ha a gyengélkedö jószágot idegenben is állatorvoshoz kell vinni.

Az állatútlevélnek tartalmaznia kell a gazdi nevét és címét, valamint a vele utazó kedvencének részletes leírását. Bár a négylábút ábrázoló fotó nem kötelezö, a helye mindenesetre ki van hagyva az igazolványban. Kötelezö viszont a veszettség elleni oltás beadásának tanúsítása, ami elegendö is a legtöbb EU-tagország határának átlépéséhez. Nagy-Britannia, Írország és Svédország ennél szigorúbb feltételeket szab a házi kedvencként szállított jószágok határátlépéséhez: nemcsak a vakcina beadását kell tanúsítani, hanem azt is, hogy az oltás - az azt követö hat hónap elteltével elvégzett vérvizsgálat szerint - meg is fogant, továbbá hogy az állat közvetlenül a határátlépést megelözö napokban kullancs és bélféreg elleni kezelést is kapott.

Az EU-szabályozás nyolc évi türelmi idöt ad arra, hogy minden határátlépö kedven böre alatt mikrocsip legyen, biztosítva az azonosítás lehetöségét: a jeladóról leolvasható és az útlevélen szereplö számnak egyeznie kell. A tagországok többsége egyelöre beéri egy kevésbé high-tech megoldással, a hagyományos tetoválással is, de a britek már most ragaszkodnak a csipes jelöléshez. Ök a maguk részéröl - vélekednek a brit állat-egészségügyisek - az elmúlt években már így is sokat lazítottak hagyományosan szigorú szabályaikon, amikor az ezredfordulón megszüntették a belépö háziállatokra több mint egy évszázadig kirótt hathavi elzárást. A karanténkötelezettség azonban változatlanul megmarad, ha nem a 25 EU-tagország valamelyikéböl érkezik a jószág, illetve nem azon, közel félszáz ország valamelyikéböl - egyebek mellett az USA-ból, Japánból, Izlandról vagy Ausztráliából - , amelyeket veszettségmentesként tartanak nyilván a brit hatóságok.

Becslések szerint egyébként évente 150 ezer szigetországi gazdi viszi magával külföldre kedvencét, a többség - legalább 3,5 millió háztartásban van ugyanis kedvtelésböl tartott jószág - nem vállalja az állatutaztatással járó kellemetlenségeket. Annál is kevésbé, mert az úti okmányok beszerzése, valamint a csipbeültetés költsége jószágonként elérheti a 200 fontot is, és akkor még nem esett szó az utazási kellékek, például ketrec, biztonsági öv, az autóba ki- és beszállást segitö rámpa, valamint a repülö- és vonatjegy jelentette kiadásokról. Míg az európai vasutak közül a francia, az olasz és a német "kutyabarát", addig sem a spanyol, sem a finn vonatokra nem szállhat fel négylábú utas, miként a Csatorna-alagútban közlekedö Eurostar szerelvényeire sem. Ráadásul a nyár elején a liverpooli egyetem trópusi betegségekkel foglalkozó kutatói is ráijesztettek a kutyájukkal vakációzókra. Közölték, hogy a mediterrán térségbe utazók halálos veszedelemnek teszik ki kedvencüket, mivel az ott honos legyek olyan gyógyíthatatlan betegséget terjesztenek, amellyel szemben a szigetországi ebek teljesen védtelenek. Úgy becsülik, tavaly háromszáz kutya számára bizonyult végzetesnek a kiruccanás.

Egyébként az amúgy is szigorú brit állatvédelmi törvénybe éppen most készül további korlátozásokat beiktatni a törvényhozás. Az állatokkal szembeni kegyetlenkedés megelözését szolgáló királyi társaság (RSPCA) felügyelöjének ezentúl nem kellene megvárnia, amíg valaki tényleg rosszul bánik a jószágával, pusztán ennek kockázata elegendö lesz a közbeavatkozásra. Az új szabályozás csupán a 16 évesnél idösebbeknek engedné meg házi kedvenc vásárlását, mert a fiatalabbak még nem tudják felmérni, milyen anyagi és erkölcsi felelösséget kell vállalniuk egy kutya vagy macska akár másfél évtizedes élete során. Hasonló megfontolásból ajándékozási tiltólistára kerülnének az aranyhalak, amelyeket elöszeretettel adnak vásárokon, vetélkedökön a gyözteseknek - aztán a terhessé váló nyeremény nemegyszer a szemétben végzi.

Mivel a brit állatvédök szerint a kutyák farokcsóválási joga sérül e testrész szépészeti célú megkurtításával, a törvénytervezet tartalmazza a farok megcsonkításának a tilalmát is. Akik pedig kegyetlenül bánnak az állatokkal, nem úszhatnák meg az eddigi maximálisan 24 hetes börtönbüntetéssel és 5 ezer fontos pénzbírsággal: az elzárás ezentúl 51 hetes idötartamú, a pénzbírság pedig 20 ezer fontos is lehetne

(HVG - 2004. augusztus 7.)